Sok tévképzet alakult ki arról hogy valójában minden homeopata orvos-e illetve szükséges-e orvosnak lenni a homeopátia gyakorlásához.

Hagyományosan, a homeopátia klasszikus (19. századi) időszakára visszatekintve megfigyelhetjük hogy a nem-orvos homeopaták ugyanolyan létjogosultsággal rendelkeztek mint az orvosok.

A homeopátia egyik legnagyobb klasszikusa, John Henry Clarke személyesen képzett nem-orvos homeopatákat a 19. századi Nagy-Britanniában akik utána sikeresen praktizáltak, széles társadalmi elfogadottsággal. Ennek a hagyománya a mai napig él, tehát például Angliában a legtöbb homeopata nem orvos.

A nem-orvos homeopata a homeopátiából ugyanazt a tudásanyagot tanulja meg amit orvos kollégái, tehát nem laikus. Ez a tudásanyag a szerek kórképei, elmélet és filozófia valamint repertorizáció.

Tény az viszont, hogy az orvosi diploma megléte sok előnnyel jár. Elvitathatatlan, hogy komoly kórképek esetén például, (ugyanolyan homeopatikus tudást feltételezve) érdemes egy orvos homeopatát választani.