Melyik filozófiai irányhoz tartozott Hahnemann?

Arról már többször beszéltünk hogy Hahnemannt sokan a felvilágosodás szellemi áramlatába sorolják és nem a keresztény miszticisták közé.

Folytatjuk ennek a kérdésnek a kutatását Stuart M. Close a Homeopátia Zsenialitása című műve alapján.

A 31. oldalon a következőt írja a szerző:

The Inductive Philosophy of Lord Bacon – Familiarity with
the works and doctrines of the philosophers is shown in
Hahnemann’s writings; but he seems to have been most influenced
by the inductive philosophy of Lord Bacon. He never mentioned
nor quoted Bacon in his writings, but few finer examples of the
application of Bacon’s principle to, the study of natural phenomena
can be found than that of Hahnemann in his development of
Homœopathy.
Bacon had set himself particularly to the task of a complete
investigation and reformation of physical science; but his plan
embraced the whole realm of philosophy, and his principle was
applicable to mental and moral, no less than physical science. That
principle was Logical Induction, upon which was based the
inductive method of observation and experience. This is the only
valid basis of conclusions and the accepted ground of modern
science.

Close azt írja hogy Hahnemann filozófiailag a Bacon-i indukciós tudományos gondolkodás áramlatába tartozott. Az indukciós módszer a tudományos gondolkodás alapja, maga a tudományos módszer. És valóban, a gyógyszervizsgálatok módszertana, és ahogy azokból kiindulva írjuk fel a szereket a homeopátiában, egy tökéletes megtestesülése ennek.

Érdekes hogy már megint, a homeopátia egyik legnagyobb klasszikusa (Close), a homeopátiát így értelmezi, és nem mint egy okkult, keresztény miszticista irányzatot. Valamiért akik az utóbbi felé szeretnék vinni a homeopátiát, azok mind szembe mennek a homeopátia legnagyobb klasszikus mestereivel. Az olvasóra bízom hogy ez hogy lehet lehetséges.

Close tovább megy:

It is significant that Hahnemann in selecting a name for his own
Magnum Opus chose the very word, „Organon,” used by Bacon,
and before him by Aristotle, whose philosophical method,
misrepresented and misapplied by the schoolmen of the middle
ages, Bacon restored to its true place with improvements of his
own.

Close felhívja a figyelmet hogy a szó hogy Organon az magától Bacontől származik, az ő írásaiban fellelhető a leggyakrabban. Előtte Arisztotelész használta, amit, Close szerint félreértelmeztek a középkorban és Bacon hozta vissza az eredeti jelentését. (Gondolom hogy a keresztény okkultisták ferdítették a jelentését)

Kérem az olvasót hogy válaszolja meg hogy Close miért Baconhöz és nem a kersztény miszticizmushoz sorolja Hahnemannt. Ugy már több forrásunk van erre, többek közt Peter Morell is.

Persze, lehet azt mondani hogy James Tyler Kent például nagyon mélyen vallásos kersztény volt és az írásaiban néha hangsúlyozza az istenhitét. De ez közel sem jelenti azt hogy ő valamiféle módon szerette volna a homeopátiát vegyíteni a kerszténységgel vagy az okkult miszticizmussal.

Sőt, maga az istenhit az nyilván egy logikus konklúzió lehet a világot tudományosan vizsgáló szemlélő számára. Abban a kultúrkörben amiben Kent felnőtt viszont sajnos csak ezt a fajta istenhitet tette számára elérhetővé, tehát annak a keresztény formáját vagy az is lehetséges hogy Kent nem kutakodott ilyen irányba a legmélyebb igazságok felé. Nyilvánvaló hogy a felvilágosodás istenhite a deizmus ami véleményem szerint a logikus álláspont minden racionális ember számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük