A homeopátiás körökben nem otthonosan mozgóknak tudniuk kell hogy a homeopátiában több szekértábor van és hogy az a homeopátia amit ők természetesnek vesznek az nem biztos hogy a teljes igazság, csak egész egyszerűen nem találkoztak mással egész életükben és az általuk ismert vezéralakok úgy csinálnak mintha csak az létezne.

Az igazság sajnos az hogy különböző országokban megfigyelhetjük hogy egy egy speciális alfaja a homeopátiának teljesen átvette az uralmat.

Ilyen például Magyarországon a régi homeopátiás orvosok kérdésköre akik csak és kizárólag a francia klinikai homeopátiát ismerik és mindenki úgy kezeli ezt a homeopátiás irányzatot mint „maga a homeopátia”.

Ugyanez a helyzet az Egyesült Királyságban ahol van egy speciális „brit” homeopátiás nézőpont amit a legtöbb ott tanult homeopata és laikus is átvett.

Az egyik sarokköve a brit homeopátiás kultúrának gyakorlatilag a Kent-ellenesség. Ez egy teljesen értelmetlen és érthetetlen jelenség amit a prominens szakmabeliek folyamatosan próbálnak szítani.

Az igazság valójában viszont az hogy Kent a homeopátia második atyja. Gyakorlatilag MINDEN repertórium az ő munkájára épül és a Materia Medicáknak egy nagyon nagy része is ugyanis ő volt az aki ki-szintetizálta a homeopátiás szerek mentális esszenciáját.

Mindezek ellenére folyamatos támadásokat olvashatunk a brit szakirodalomban. Peter Morrell azt írja: „Kent a Hahnemannt keverte a Swedenborg-i miszticizmussal”. Véleményem szerint nincs szó semmilyen keverésről, hiszen a homeopátia gyakorlásának van egy magasabbrendű, metafizikai aspektusa. Ahhoz hogy lelkileg például kiértékeljünk egy beteget, szükségünk van valamilyen spirituális útmutatásra. Materialistaként nem hiszem hogy effektív homeopataként tudnánk működni.

Francis Treuhertz, egy másik neves brit homeopata szerint Kent túlzott pedáns és dogmatikus módon ragaszkodott Kenthez. Ezt ismét teljes nonszensz hiszen ugyanezzel a lendülettel megvádolják Kentet hogy elszakadt Hahnemanntól mert magasabb potenciákat adott. Nyilvánvaló álszent támadások, amik egyszerűen érthetetlenek. Ez mutatja a különböző lokalitásokban elterjedt homeopátiás szubkultúra szekta jellegét.

Morrellre visszatérve, a szerző másik kritikája pont az előbb említett mentális esszenciák kidolgozása. Ezeket ugye Vithoulkas finomította tovább és adott róluk még tökéletesebb képet. Morrell szerint ez is Swedenborgi miszticizmussal kevert homeopátia.

Ez is állszenteskedés, hiszent pont a brit szubkultúrában imádják a legjobban a pszichoanalizálást. Sankarant istenként tisztelik, aki az érzet módszerrel bevezette a pszichoanalitikus katarzist a homeopátiába (szerintem értelmetlenül), és valóban a „lelkizés” és a cél nélküli spekuláció a lelki dolgokon az egyik fővonulata a mozgalmuknak.

Az igazság pedig az amit korábban elmondtam hogy ha kinyitunk bármilyen materia medicát, legyen az a Murphy vagy bármelyik másik, akkor mentális tünteképek nagyrésze Kenttől származik.