Ebben a posztban folytatjuk a neves Hahnemann biográfus, Peter Morrell munkájából való szemezgetést arra vonatkozóan hogy Hahnemann milyen filozófiai alapállásból indult ki.

Ezen a linken található a „Hahnemann jó reputációja és empirikus világnézete című dolgozata, amiben a következőt fejti ki:

„[The Organon] gives clear expression of Hahnemann’s originality, but is also the product of a mind steeped in the ideas of the eighteenth-century Enlightenment, and informed by the liberal humanitarianism of Jean-Jacques Rousseau.” [Handley, 1990, 3]

He was scientific in that primary and fundamental sense of boldly rejecting received dogmas from the past about the nature of truth and the world, and strongly favoured the confirmation of ideas through experiment and observation in the outer world. Hahnemann certainly possessed that elevation of sense data and observations as the sole arbiters of truth, which lies at the very heart of natural science. In that sense he was profoundly scientific and probably more scientific than most of his medical contemporaries. In this sense, he was also typical of the Enlightenment. Like Kant, he also felt that profound truths could be laid out in a logical framework of aphorisms.

Morrell kifejti, hogy Hahnemann gondolatai bár eredetiek és frissek voltak, mélyen a felvilágosodásban gyökereznek, ami pont az ő idejében bontakozott ki. Még pontosabban Rousseaou humanizmusát nevezi meg Morrell egyik forrása, mint Hahnamann gyökereit.

Látjuk azt hogy ez már a sokadik forrás ami azt bizonyítja hogy Hahnemann NEM 1. keresztény fundamentalista 2. okkultista 3. ezoterikus hívő, annak ellenére hogy sokan minden megtesznek hogy Hahnemannt és a homeopátiát úgy állítsák be mintha ezekhez a szellemi áramlatokhoz tartoztak volna.

Ma már a rendkívül káros „modern” homeopaták tevékenysége miatt úgy tűnhet hogy ezekbe az áramlatokba tartozik a homeopátia, ami nagyon szomorú, és itt üzenjük a keresztény ezoterikusoknak hogy Hahnemann forog a sírjában amikor jézus energiát áramoltatnak.

Morrell folytatja: szerinte Hahnemann ELVETETTE a múlt dogmáit a valóságról és a kozmológiáról és csak és kizárólag a tudományos kísérletezésben hitt. Mik ezek a dogmák? Nyilván ide tartozik a keresztény miszticizmus, alkimista okkultizmus, stb.

Morrell hozzáteszi hogy Hahnemann számára a legfontosabbak voltak az ADATOK és a MEGFIGYELÉS, és ilyen szempontból teljes mértékben TERMÉSZETTUDOMÁNYOS világnézete volt. Nyilvánvaló hogy ez gyökeresen szemben áll az ezoterikus keresztények hit alapú világnézetével. Morrell Kanthoz hasonlítja Hahnemann gondolkodását: mindkettő abban hitt hogy aforizmák logikus sorozatával feltérképezhető a valóság.

További idézetek Morrell dolgozatából:

Hahnemann’s attitude towards knowledge was very modern; he took a very scientific approach. To be regarded as „fully successful a scientific theory must provide us with a literally true description of what the world is like.” [Zynda] The „acceptance of a scientific theory involves the belief that it is empirically adequate,” [Zynda] which basically means it must be in accord with all the observations of the matter concerned, not just some of them or some of them some of the time. A scientific theory „is „empirically adequate” if it gets things right about the observable phenomena in nature.” [Zynda] What counts as „observable” „is what could be observed by a suitably placed being with sensory abilities similar to those characteristic of human beings…” [Zynda] This attitude is called, „Sola Experientia: any claim to knowledge, any support for opinion, must come from experience; experience trumps all” [Van Fraassen; 120] „The empirical sciences do live by the rule of Sola Experientia: nothing trumps experience. The bottom line is agreement from experimental and observational fact.” [Van Fraassen; 152] For Hahnemann experience did trump all. Repeatedly in his writings he mentions observation and experience as the sole arbiters of truth, in contradistinction to the received authority and cherished theories of long-dead revered figures from the medical past.

A ‘good scientist’ should be able to view all results, all patterns and all outcomes neutrally, willing and able to accept as valid any result. It is clear that Hahnemann was of this attitude as he changed his opinion many times and that reveals his neutral stance; rather than building a new medical system on fine-spun theories to which he doggedly clung, he built a system on experiment, experience and meticulous observation.

További bizonyíték arra hogy Hahnemann ‘igazi tudós’ volt az hogy hányszor változtatta meg álláspontját, hiszen egy igazi tudós megváltoztatja az álláspontját ha a kísérletezés adatai arra kényszerítik és Hahnemann pont ezt tette. Nem ragaszkodott foggal körömmel valami elvont elmélethez, hanem minden amit leírt kizárólag kísérletezés eredménye volt.

És igenis egy tudományos elmélet csakis akkor állja meg a helyét ha a valóságban való kísérletezés eredményei KONZISZTENSEN alátámasztják a helyességét.