Régebben írtam már a 6. aforizmáról de a minap az Organont lapozgatva arra gondoltam hogy nem beszélünk eleget arról amit Hahnemann itt ír, ezért ebben a posztban visszatérünk rá.

A 6. aforizma:

§ 6 Sixth Edition
The unprejudiced observer – well aware of the futility of transcendental speculations which can receive no confirmation from experience – be his powers of penetration ever so great, takes note of nothing in every individual disease, except the changes in the health of the body and of the mind (morbid phenomena, accidents, symptoms) which can be perceived externally by means of the senses; that is to say, he notices only the deviations from the former healthy state of the now diseased individual, which are felt by the patient himself, remarked by those around him and observed by the physician. All these perceptible signs represent the disease in its whole extent, that is, together they form the true and only conceivable portrait of the disease.1

Hahnemann it a transzcendentális szór használja, olyan értelemben hogy a transzcendentális spekuláció értelmetlen. Mit jelent a transzcendentális? Ha megnézünk egy szótárat akkor ez gyakorlatilag a spirituális szinonimája. Tehát Hahnemann explicit módon kifejti hogy a spirituális spekuláció felesleges a homeopátiában.

Nem tudom hogy erre mit mondanak a spirituális homeopaták táborában, de eddigi tapasztalatom hogy semmilyen reakciót nem kapok ezekre az észrevételekre, pedig ezeket a posztokat széles körben publikálom a googleban, a youtubeon és a facebookon.

És ugye ha végzünk egy áttekintést az interneten akkor láthatjuk a hogy a spirituális homeopátia van többségben. Gyakorlatilag a homeopaták többsége, főleg Magyarországon, rendkívül markánsan a new age spiritualitást „erőlteti”.

Csak találgatni tudok de ha valahogy reakcióra lehetne őket kényszeríteni akkor talán azt mondanák hogy ma már többet tudunk mint Hahnemann korában és ezeket a dolgokat integrálni kell a homeopátiába. A válaszom erre az lenne hogy ez a vélemény nevetséges. Hahnemann nyilvánvalóan sokkal több tudása volt minden tudomány területről a kisujábban, mint a spirituális homeopatákban összesen. Több ókori nyelven (héber, ógörög, stb) folyékonyan beszélt, orvos volt, és sorolhatnánk tovább, tehát nyilvánvalóan tisztában volt a spiritualitás fogalmaival, pl. ógörög filozófusokon keresztül.

Tehát akkor szeretném kérni a spirituális homeopatákat hogy reagáljanak arra, hogy miért mennek Hahnemannal szembe gyökeresen a tevékenységükkel.

Hahnemann tovább megy ebben az aforizmában és azt állítja: semmi mást nem érdemes vizsgálnunk mint az érzékszerveinkkel érzékelhető változások egy betegben. Mit jelent ez? Azt hogy nem gondolkozunk spirituális dolgokon a beteggel kapcsolatban, hogy valamilyen alap traumája van pszichoanalitikus szempontból és hasonlók. Ez az utasítás kifejezetten és szó szerint elítéli pl. Sankaran érzet módszerét.

Követeljük a spirituális homeopatáktól hogy válaszolják meg a kérdést: milyen alapon mennek szemben az Organonnal? A bizonyítás kényszere rajtuk van, és nem a klasszikus homeopatákat kell támadni amiért felemelik a szavukat és felhívják a figyelmet ezekre a kérdésekre.